Durva tények a digitális hulladékról

Durva tények a digitális hulladékról

Egy amerikai vetőmagboltban jött szembe velünk ez a felirat: „Ha nem tetszik a termés, nézd meg, milyen magot vetettél el.” Bár ez egy vetőmagokat hirdető felirat volt, mégis egy csodálatos alapelvet tanulhatunk meg belőle. Az, hogy milyen lesz a jövőnk, attól függ, hogy mit cselekszünk ma. És nagyon úgy tűnik, hogy tegnap valamit nagyon elrontottunk, hiszen bolygónk jövőbeli kilátásai nem a legrózsásabbak. Itt az ideje, hogy új magokat vessünk el. 

 

Gombok nyomkodásától betegeskedő föld 

 

Ritkán gondolunk bele abba, hogy egy YouTube videó megnézése, e-mailek elküldése, telefonunk lecserélése bizony megterheli a bolygónkat. Márpedig digitális cselekedeteinknek igencsak nagy hatása van akár annak a levegőnek minőségére is, amelyet nap mint nap belélegzünk. 

 

  1. Elektronikai hulladék mennyisége: Az ENSZ jelentése szerint 2022-ben világszerte 62 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett, ami 82%-os növekedést jelent 2010-hez képes.* 

 

  1. Újrahasznosítási arány: Az elektronikai hulladék csak 22,6%-át gyűjtik és hasznosítják újra megfelelően. Ez azt jelenti, hogy az elektronikai hulladék túlnyomó többsége szemétlerakókba vagy égetőművekbe kerül, ahol környezeti károkat okoz.** Az arány pedig nehezen javul, amikor a keletkezett e-hulladék mennyisége ötször gyorsabban növekszik, mint a dokumentált e-hulladék-újrahasznosításé.* 

 

  1. Szén-dioxid kibocsátás: Az internet és a digitális technológiák fenntartásához szükséges energiatermelés évente a globális üvegházhatású gázkibocsátás kb. 2,5–3,7%-áért felelős, ami már magasabb, mint a légiközlekedésé.*** 

 

  1. Az eszközök élettartama: Az elektronikai eszközök, például okostelefonok és laptopok élettartama folyamatosan csökken. Egy okostelefon átlagos élettartama ma már mindössze két év, ami jelentősen növeli az elektronikai hulladék mennyiségét. 

 

Hogyan orvosolhatók ezek a problémák? 

 

A digitális hulladék csökkentése érdekében mind egyéni, mind társadalmi szinten gyors lépéseket kell tennünk:

 

  1. Tudatos vásárlás: Válasszunk olyan elektronikai eszközöket, amelyek várhatóan hosszabb élettartammal rendelkeznek, és könnyebben javíthatók vagy meghosszabbítható az életük mondjuk egy akkumlátorcserével. Keressük azokat a márkákat, amelyek valóban elkötelezettek a fenntarthatóság iránt. 

 

  1. Újrahasznosítás: Fontos, hogy az elavult vagy nem használt eszközöket megfelelően újrahasznosítsuk. Számos városban és üzletben elérhetők elektronikai hulladékgyűjtő pontok. 

 

  1. Digitális detox: Csökkentsük legalább időnként egy nap vagy hétvége erejéigaz eszközök használatát és az online töltött időt. A digitális detox nemcsak a környezetnek, hanem a mentális egészségünknek is jót tesz. 

 

  1. Energiahatékonyság: Használjunk energiahatékony eszközöket (ebben segíthet a vásárláskor is feltüntet skála) és állítsuk be őket energiatakarékos üzemmódra. Kapcsoljuk ki azokat az eszközöket, amelyeket nem használunk, és csökkentsük a készenléti üzemmódban töltött időt. 

 

  1. Oktatás és tudatosság: Amit mi megtanultunk erről a témáról, azt osszuk meg az erre nyitott barátokkal, családtagokkal is, hogy minél többen válhassanak tudatosabbá ezen a téren. 

 

A digitális hulladék kérdése nem elhanyagolható probléma. Az elektronikai eszközök gyártása, használata és hulladékként történő kezelése hatalmas környezeti terhelést jelent. Ahhoz, hogy a jövőben csökkenthessük ezt a terhet, mindenkinek oda kell figyelnie a saját szokásaira, és tudatosabb döntéseket kell hoznia. Ideje elvetni azokat az új magokat, hogy a jövő termése szebb és fenntarthatóbb legyen. 

 

 

Forrás: 

Legfrissebb cikkek

Még meg sem született, de már van digitális lábnyoma - mi is az a sharenting?

Még meg sem született, de már van digitális lábnyoma - mi is az a sharenting?

Hallgassátok meg Pelle Veronikával, az NMHH médiatudatosság szakértőjével való beszélgetésünket a digitális szülőségről!

Részletek
Vajon mennyire vagyunk tudatosak a hírfogyasztásban és hogyan alakítják a hírfogyasztási szokásainkat az algoritmusok?

Vajon mennyire vagyunk tudatosak a hírfogyasztásban és hogyan alakítják a hírfogyasztási szokásainkat az algoritmusok?

Hallgassátok meg Nagy Iván Zsolt, a Blikk főszerkesztőjének és Szigeti Péter, a Ringier Tartalomfejlesztési és Innovációs vezetőjének gondolatait a témáról, akik hasznos tippekkel és tanácsokkal is ellátnak minket.

Részletek
Miért tartja fontosnak a BCSDH, hogy támogassa a Digitális Tudatosság Hetét?

Miért tartja fontosnak a BCSDH, hogy támogassa a Digitális Tudatosság Hetét?

Hallgassátok meg Márta Irén, a BCSDH igazgatója szavait a digitális tudatosságról és változtassunk együtt! 

Részletek