Képernyőidő és környezetvédelem: amikor minden perc számít

Képernyőidő és környezetvédelem: amikor minden perc számít

A képernyőidő témája legtöbbször mentális egészségünkkel kapcsolatban merül fel. Szerencsére azonban egyre több szó esik arról, hogy az eszközhasználatunk súlyos környezeti hatásokkal is jár. A Digitális Tudatosság Hete tökéletes alkalom arra, hogy ne csak a saját jóllétünk, hanem a Föld szempontjából is újragondoljuk online szokásainkat. 

A videó nemcsak adatot, hanem CO2e-t is termel  

Ha videókonferencia hívásokat indítunk, streamelünk, vagy épp a TikTokot pörgetk, nem csupán adatforgalmat generálunk, hanem közvetve üvegházhatású gázokat is kibocsátunk. Egy egyórás videóhívás kamerával akár 1 kg szén-dioxid kibocsátással is járhat, ami nagyjából egy nagy adag húsos lasagne elkészítésének karbonlábnyoma. Egy óra streamelt HD videó vagy videókonferencia átlagosan 150–1000 g CO₂-e kibocsátással járhat.*  

A megoldás? Egyszerű szokásokkal csökkenthető a terhelés: kapcsold ki a kamerát, ha nem fontos a vizuális kapcsolat, válts normál felbontásra és főleg ne menjen csak háttérzajként a HD videó. Ezek az apró lépések már a te szinteden is mérhető különbséget jelentenek.  

Digitális detox fenntarthatóság  

Az eszközhasználat csökkentése nemcsak a szemedet kíméli, hanem a szerverparkokat is. Egy-egy „offline nap” vagy hétvégi digitális detox ideje alatt a háttérrendszerek is kevesebb energiát fogyasztanak és kevesebb vízre van szükségük a hűtéshez. A tudatos jelenlét tehát nemcsak pszichésen frissít, hanem ökológiailag is pozitív hatású.  

Tipp: tedd szokássá, hogy naponta legalább egy órát teljesen képernyőmentesen töltesz. Hosszabb távon ez segíthet abban is, hogy jobban fókuszálj, mikor valóban online vagy.
 

A tested is megérzi  

A kevesebb képernyőidő nemcsak a környezetnek és az elmédnek, de a testednek is ajándék. A folyamatos digitális jelenlét fárasztja a szemet, megerőltető a nyaki és vállizmoknak, és gyakran alvászavarokhoz is vezet. Ha rendszeresen beiktatsz képernyőmentes időszakokat, csökkentheted a digitális szemfáradtságot, javulhat a testtartásod, és könnyebben kapcsolódhatsz ki lefekvés előtt. Egy esti olvasás, séta vagy beszélgetés csodákat tehet, a szervezeted pedig hálás lesz érte. 

Kapcsolódjunk okosan és kevesebbet  

A cél nem a teljes digitális kivonulás, hanem a tudatosabb döntések: valóban szükséges annyi képernyőidő, amennyit most töltesz az eszközeiddel? Tragédia történik, ha videóhívás helyett ezentúl csak hanghívással beszélgetsz a barátaiddal, kollégáiddal? Mi lenne, ha nem minden információcsere történne chaten, hanem néha személyesen zajlana? Egy gyors e-mail vagy egy közös dokumentum szerkesztése gyakran hatékonyabb és környezetbarátabb lehet, mint egy 30 perces videóhívás.  

Ha sokan gondoljátok így, az nemcsak egyéni szinten hozhat felszabadító változást – például több szabadidőt és kevesebb „Zoom-fáradtságot” –, hanem rendszerszinten is mérhető pozitív hatást jelenthet: kisebb adatforgalmat, kisebb energia-, és vízfelhasználást, kisebb karbonlábnyomot. A digitális világban is érvényes: a kevesebb néha tényleg több. 

 

 

Források: 

* https://www.energise.com/digital-carbon-emissions/? 

Ecochain: “Video conferencing and its CO₂ impact 

The Shift Project: Climate Crisis: The Unsustainable Use of Online Video” 

 

Legfrissebb cikkek

Miért támogatja küldetésünket az UNION? Tudd meg te is!

Miért támogatja küldetésünket az UNION? Tudd meg te is!

 Köszönjük, hogy az UNION Biztosító Ezüst Szintű Támogatóként segíti, hogy a Digitális Tudatosság Hete a felhasználók minél szélesebb köre számára elérhető legyen.  

Részletek
Még meg sem született, de már van digitális lábnyoma - mi is az a sharenting?

Még meg sem született, de már van digitális lábnyoma - mi is az a sharenting?

Hallgassátok meg Pelle Veronikával, az NMHH médiatudatosság szakértőjével való beszélgetésünket a digitális szülőségről!

Részletek
Vajon mennyire vagyunk tudatosak a hírfogyasztásban és hogyan alakítják a hírfogyasztási szokásainkat az algoritmusok?

Vajon mennyire vagyunk tudatosak a hírfogyasztásban és hogyan alakítják a hírfogyasztási szokásainkat az algoritmusok?

Hallgassátok meg Nagy Iván Zsolt, a Blikk főszerkesztőjének és Szigeti Péter, a Ringier Tartalomfejlesztési és Innovációs vezetőjének gondolatait a témáról, akik hasznos tippekkel és tanácsokkal is ellátnak minket.

Részletek